1.78 MB
2024-11-06 13:19:33
 Zalai Hírlap 1995 04 22 094sz 01,02old - Visszatért az ezredzászló.jpg
 

image/jpeg
Nyilvános Nyilvános
29
59
Zalai Hírlap 1995. április 22. 94. szám 1, 2. oldal

Visszatért az ezredzászló
Megható ünnepség a 750. éves kanizsai évfordulón

Vitéz Szende László, valamint neje — mint zászlóanya — az ünnepségen.
(Szakony Attila felvétele)

Tegnap délben sokszáz diák, felnőtt népesítette be a kanizsai Erzsébet-teret, hogy részese legyen a város írásos említése 750. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek.
Elsőként a tér újjávarázsolt északi részének és a régi Török kút hasonmásának átadására került sor. Lovrencsics Lajos, a Városvédő Egyesület elnöke avatóbeszédében elmondta: céljaik között szerepelt, hogy a Nagykanizsát reprezentáló régi műemlékeket helyreállítsák. Az eredeti Török kutat — mely 1934-ig a Deák téren állt, s akkor a 48-as gyalogezred emlékművének felállítása miatt helyezték át az Erzsébet térre — nem lehetett felújítani. Ezért döntöttek úgy, hogy elkészíttetik a pontos mását, az eredeti pedig a Thury György Múzemban
nyert méltó elhelyezést. A munkákat — a park rendezése, kandeláberek elhelyezése—széles körű társadalmi összefogással végezték el. A kút a város egyetlen köztéri ivókútjaként is szolgálja a jövőben kanizsaiakat.
Abban a pillanatban, mikor lehullt a Török kútról a lepel, 750 kanizsai diák 750 léggömböt engedett a magasba, hogy vigyék hírül a dél-zalai város jeles évfordulóját. A lufikat a város cégeinek, vállalkozásainak, intézményeinek emblémái díszítették. Pontban 12 órakor a polgármesteri hivatal bejárata előtti alkalmi emelvény előtt elvonult a Thury György Gépesített Lövészdandár díszszázada, s ezzel kezdetét vette az egykori kanizsai 17. Honvéd Gyalogezred zászlajának ünnepélyes átadása. Suhai Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Fodor Istvánt, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárát, a partnervárosok és a megye más településeinek képviselőit, a hajdan volt ezred katonáit és hozzátartozóikat, majd Fodor István lépett a mikrofonhoz.
Felelevenítette a csapatzászló történetét, melyet egy zászlós bízott az apósára, aki a németországi Wang és Unterreit községek templomának tornyában rejtette el, s őrizte egészen a haláláig, majd a községek polgárai viselték gondját. 1991-ben — a (Folytatás a 2. oldalon.)
Visszatért az ezredzászló
(Folytatás az 1. oldalról.) véletlen szerencsés közbenjárásával — derült ki, hogy a zászló a nagykanizsai honvéd gyalogezred egykori jelképe.
— Különös jelentősége van annak, hogy a zászló visszaadásra a második világháború befejezésének 50. évfordulójához közeli napon kerül sor. Az 17. Honvéd Gyalogezred e zászló alatt harcolt 1942 áprilisától 1943 februárjáig a Donnál. E jelkép a ma itt szolgáló hivatásos és sorkatonák számára azt szimbolizálja, hogy Kanizsa méltón őrzi katonai hagyományait. ápolja és őrzi a fegyveres ereik és a lakosság kapcsolatát — mondta Fodor István, majd tolmácsolta a honvédelmi miniszter üdvözletét.
— E zászlóra tekintve — folytatta a szónok — a béke óhaja jut leginkább eszembe, hogy a mai kanizsai dandár csapatzászlaja soha ne éljen meg olyan viszontagságokat, mint a most visszakerült csapatzászló. Ez az ereklye legyen a béke szimbóluma.
A beszéd után egy sorkatona elszavalta a Hazatért zászló című költeményt, melyet erre az alkalomra írt Harcz Lajos, az egykori ezred volt katonája.
A zászló megőrzéséért vitéz Szende László nyugállományú ezredes, a 17. Honvéd Gyalogezred volt parancsnoka mondott köszönetét. A zászlószeget Poprádi Zoltán alezredes ütötte be a zászlórúdba, majd vitéz Szende Lászlóné, Tüttőné dr. Németh Eleonóra, Poprádi Zoltánné és vitéz Németh Istvánné kötöttek szalagot a zászlóra. Az ereklyét Erdős Géza plébános, Balogh Tibor református és Deme Dávid evangélikus lelkész áldotta meg.
A megható ünnepség a díszszázad és a hajdani 17. Honvéd Gyalogezred katonáinak masírozásával ért véget. Délután a temetőben a Doni Emlékoszlopnál és a német—magyar katonai temető keresztjénél helyezték el a megemlékezés virágait az egykori harcostársak.
A 750 éves jubileum alkalmából a Városi Televízió által közvetített helytörténeti vetélkedők színhelye volt a Hevesi Sándor Művelődési Központ, ahol csütörtökön a középiskolás, péntek délután pedig a felnőtt csapatok döntőjét bonyolították. Eredmények a középiskolásoknál: 1. Dr. Mező-gimnázium 2/a, 2. Cserháti SZKI, 3. Dr. Mező 4/d.
A felnőtteknél: 1. Nk. Vívók (Bokomé Laukó Emőke, Vörös Tünde, Kiss György), 2. Surd, 3. Dél-zalai Vízmű.