Hahót címere

A szócikkek felismertetett szövege:(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Hahót: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 22 km-re É-ÉNy-ra.

Az Archaeologiai Értesítő teljes cikke a Hahót-Buzád-/Sárkánysziget lelőhely késő középkori kerámiaanyagáról.A címben jelzett Zala megyei lelőhely késő középkori castelluma a 15. század második fele és a 16. század vége közti időszakban a megye középbirtokos nemesei közé tartozó Ákosházi Sárkány család lakóhelye volt. A szondázó jellegű ásatás ellenére az objektumból napvilágra került nagymennyiségű kerámiaanyag alapján jellemezhető a család anyagi kultúrájának egy részlete. Külön figyelemre méltóak a bemutatandó zöldmázas reneszánsz kályhacsempe-töredékek, melyek a lelőhely környezetében, a Hahóti-medencében egyedülállóak.

A szócikkek felismertetett szövege: (A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Hahót: ötk., Zala m., nagykanizsai j. L: 2530 (1960). Vmh.: Pötréte. Ásványolaj- és földgázkitermelés. Árpád-kori település.

"Kor szerint második kódexünk a zágrábi érseki könyvtár Hahóti Sacramentariuma. Azért nevezik így, mert a Zala megyei Hahót bencés apátsága részére készült."

"Zala m.: 1. bencés apátság. 1234: már állott a Hahót nem Szt Margit szűz és vt. tiszteletére szentelt bencés mon-a, amelyet a Hahót nb. Arnold, Buzád fia alapított és épített, de a nemzetség más tagjai is megadományozták."

"Hahót (Felsõ-), kisközség Zala vármegye pacsai j.-ban."

Római katolikus templom Műemlék jellegű Kossuth tér 1. Titulus: Antiochai Szent Margit A 18. században épült a bencés apátság helyén, 1766-ban fejezték be, barokk stílusú. 1914-ben kívül-belül megújították, 1955-ben külsejét tatarozták, 1975-ben tetejét cserélték. Tornya homlokzat előtti, alatta zárt előcsarnok. A torony lapos falazott félgömb sisakkal fedett, párkány nélkül elhelyezett órával.

Hahót orthodox hitközségének történeti leírása, alapítótagjai, gazdálkodása.

"A kódexet irodalma tartalma alapján - Szent Benedek miseimádságai szerepelnek benne - bencés jellegűnek tekinti. Mivel Antiochiai Szent Margit ünnepe többször is előfordul a kódexben, nem egyszer díszes iniciáléval kiemelve, az irodalom feltételezte, hogy eredetileg egy Szent Margit titulusú bencés apátság számára készült a kézirat. Ezt az apátságot a kutatók egy része nem tartja a hahótival azonosnak, ezért a kézirat olykor a Szent Margit- Sacramentarium néven is szerepel az irodalomban."

R. k. templom (Antiochiai Szent Margit) 6379 Kossuth tér hrsz.:4/1 barokk 1766 A település központjában, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes kápolnával és sekrestye-oratoriummal, melyeket a hajó nyeregtetejére merőleges gerincű kontyolt nyeregtető fog egy tömegbe, ezáltal T alaprajzot alkotva.

Hahót ősi település, melyet a Cseresznyés-dűlőben talált római sírok bizonyítanak. A település Nagykanizsa és Zalaegerszeg között félúton található. Nevének említése 1234-ben Haholt, 1356-ban pedig Haholt. Atelepülés lakóinak száma 1338 fő. A település ellátottsága jó, benzinkút, panzió és több vendéglő is található a faluban. Hahóton 44 vállalkozó nyújt szolgáltatásokat. A falu utcái szilárd burkolatúak, nemrég elkészült a szennyvíztisztító, a kábeltévét 250-en kötötték be. Az idegenforgalmi nevezetességek sorába tartozik a fakospusztai lovarda. Hahóton barokk stílusú apátsági templom és Mária-kápolna található.

"II. (Boldog) Buzád fia. 1234-ben részt vett a hahóti monostor alapításának megerősíttetésében."

"Az I. Hahót fia I. Buzádtól származó ún. Arnold ág tagja. Apja I. Arnold alapította Hahóton a család nemzetségi monostorát Antiochiai Szent Katalin tiszteletére."

"A Hahót-Buzád nemzetség őse.....Szálláshelye az a falu volt, amely róla a Hahót nevet kapta."

Hahót - Ki kicsoda Zala megyében 1996 357old.A részlet a következő könyvből származik/Cím: Ki kicsoda Zala megyében?/ "Hahót ősi település, melyet a Cseresznyés-dűlőben talált római sírok bizonyítanak. A település Nagykanizsa és Zalaegerszeg között félúton található."

Hahót, nagyk. Zala vm. pacsai j.-ban, (1910) 2228 magyar lak., postahivatal, u. t. Golse.

Hahót, Hahóton, Hahótru, Hahótra. — T: 6795, L: 2528.

"Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyenlő távolságra helyezkedik el Hahót község 25 km-re. A 74-es számú főút mellett terül el, annak egy szakasza elkerüli a műút mellett elterülő szokatlanul hosszú - 6 km - települést. Magyarország egyik leghosszabb községének is szokták nevezni."